Kutya anatómiája

A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszár csont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapocka csont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üveg porc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodig a csont. A csöves csontok hossz növekedése a kutyák tíz hónapos korára általában teljesen befejeződik, azonban nagy testű fajtáknál akár másfél évig is eltarthat.

Érzékszervei

Uexküll szerint minden élőlény a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel érzékszerveivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve ideg rendszerével, mentális képességével feldolgozni.
Az ember akinek az elsődleges érzékelési élménye a látás, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák elsősorban illatokból álló világa. A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanó anyagot.

Orr

A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szag mintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idesejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szagló hám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szagló hámjuk sűrűn redőzött, fodrai között

megrekednek a szag anyagok.

 

 

Szem 

A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látó távolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencse tok élő sejt rétege biztosítja.

A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ín hártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy recehártya (retina). Az ín hártya elől a szaruhártyába megy át.Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor szín látása igen gyenge, egyrészt mert retinájának inger felfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fény érzékeny pálcika testek, másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidus miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látó tere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a buldognál), és nagyobb az átfedés a két szem látó tere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: drótszőrű foxterrier, agár) a szem kissé oldalra néz, látó terük között csak kicsi az átfedés.

 

Fül

A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgés számú hangok (ultra hangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.Két fül típus létezik,a lelógó és a hetykén felálló fül.

Kültakarója

A kutyák testét általában szőrzet borítja (kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet, ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik). A szőr lehet rövid,félhosszú vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szőrzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.
A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.
A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.